Эмиль Верхарн (Emile Verhaeren) (1855-1916)
бельгийский франкоязычный поэт и драматург, один из основателей символизма

• Список стихотворений поэта

Перевод стихотворения Mort chrétienne на венгерский язык.

Keresztény halál

Keresztényi halál, légy százszor áldva!
Szomorú gyászod nékünk kincset ér,
el nem muló álom te, szivek álma,
bús büszkeségünk, mennyei kenyér.

Tiéd a hódolat és a dicsőség,
komor halál, mely pihenésre hí,
sötét oltárod felpirosló gőzét
a sápadó égboltra keveri.

Túl az időn, örökre rendületlen,
bús sír! Halál! Fekete szerelem!
A végzetet tartod sovány kezedben
s fényt gyújtasz a kialvó szemeken.

Dicsőség néked! Bármikor ad Isten!
Szomorú vagy, mint az est szomorú
és aratásod minden tiszta szívben
egy fekete liliom-koszorú.

Te vágya szűzeknek, szelíd papoknak,
égigható zengő hozsanna-szó,
ha jössz, imák zengnek, gyertyák lobognak,
ó, szent halál! Te életet adó!

A jámbor és igaz nem fél te tőled,
mert néki ott fönn nyílik az öröm:
s hullámai a vágtató időnek
eltünnek a dalmahodó ködön. 

Mort chrétienne

Qu’il te soit fait hommage et gloire, ô mort chrétienne !
Parmi les biens du temps seule réalité,
Seul pain spirituel dont le cœur entretienne,
Sur la terre, son fixe orgueil d’éternité ;

Qu’il te soit fait hommage et gloire, ô mort austère,
À toute heure qui vient et passe, à tout moment,
Toi, dont l’autel d’ébène appuyé sur la terre
Mêle sa flamme à la pâleur du firmament.

Qu’il te soit fait hommage à travers les années,
Grave ensevelisseuse ! Ô mort ! Ô noir amour !
Qui dans tes maigres mains détiens les destinées
Et qui remplis de ciel les yeux défunts au jour ;

Qu’on te louange ! Ô mort pieuse et baptisée !
Mort, qui portes en toi la tristesse des soirs,
Mort sereine, gerbant au fond de la pensée,
Dans les vallons du cœur, la moisson des lys noirs.

Mort des moines, mort des martyrs et mort des vierges,
Hosannas traversant d’un vol les cieux hautains,
Ô mort, ceinte de feux, de prière et de cierges,
Ô mort qui fais la vie ! Ô mort qui fais les saints !

Le juste ne craint pas ta fidélité sombre,
Il regarde au delà des horizons flottants :
Que sont les ans ? Une ombre errant après une ombre
Dans le brouillard trompeur de l’espace et du temps.

Последние стихотворения